Reintegrációs programok Büntetés-végrehajtás

Nagy nehézséget jelent az empátia hiánya is, valamint a személyes felelősség és a jövőkép hiánya. Valójában technikailag maga a szabadságelvonó büntetés is elméletileg a bűnismétlés megelőzésére és a társadalmi reintegrációra összpontosító cél, a keletkezett kár megtérítésén, valamint az állampolgárok és magának az alanynak a védelmén túl. Ebben a cikkben végig fogunk beszélni a társadalmi reintegráció fogalmáról, azokról a területekről, ahol ez szükséges lehet, és olyan tényezőkről, amelyek akadályozhatják és elősegíthetik annak sikerét. Ha tehát sikert akarunk elérni, akkor közös ügyünkként kell kezeljük a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedését. Fontos, hogy az egykori fogvatartottak, ha szabadulásuk után vissza is kerülnek abba a közegbe, ami bűnözővé tette őket, megtanuljanak nemet mondani bizonyos ottani elvárásokra, a többieknek pedig feladatuk, hogy felismerjék ezt a törekvést, és segítsék őket a jobb útra térésben. A foglalkozások során az elítéltek nagyrészt tudatosítják a visszaesés kockázatát növelő tényezőket, valamintsegítik felismerni a káros elemek szerepét és az ahhoz vezető okokat.

A létesítményben emellett zuhanyzó, mosási lehetőség, zárható szekrény és közösségi tér várja a hajléktalanokat. Fogyasztói alanyok esetében az anyag típusa és az absztinencia ideje is figyelembe veendő elemek amikor idővel visszahelyezzük őket. Általában ez hosszabb ideig tarthat a többfogyasztóknál vagy a heroinfüggőknél, míg a „puha” drogoktól függő felhasználókat általában gyorsabban visszavezetik. Természetesen mindaddig, amíg a változás iránti elkötelezettség és egy terápiás folyamat van mögötte.

Ursula von der Leyen magyarázkodik

Általános szabály, hogy a becslések szerint legalább Spanyolországban kb A fogvatartottak 69-70%-ának sikerül sikeresen visszailleszkednie a társadalomba anélkül, hogy megismételnék azt a magatartást, amely börtönbe juttatta őket, ami azonban az elítéltek számának egyharmadát teszi ki. Ebben az értelemben a társadalmi reintegrációs programok sokféle tantárgyban hasznosak lehetnek, bár gyakran bírálta a kevés program létezését és a túlzottan korlátozott erőforrások meglétét ezek végrehajtásához siker. A társadalmi reintegráció azért fontos, mert lehetővé teszi a bűncselekményeket elkövetett vagy bűnözői tevékenységet folytató személyek társadalomba való beilleszkedését. A társadalmi reintegráció célja, hogy elősegítse ezeknek az embereknek a jólétét, és segítse őket újra beilleszkedni a társadalmi és munkahelyi életbe. A társadalmi reintegráció hozzájárul a bűnmegelőzéshez és elősegíti a társadalmi igazságosságot.

A végrehajtás során tehát azon túl, hogy a büntetés maga szükségszerűen rossz, a büntetés fő célja az, hogy az elítélt a büntetését követően a társadalomba vissza tudjon illeszkedni és jogkövető életmódot folytasson. A visszailleszkedés folyamán számos jogintézmény hivatott szolgálni, hogy a társadalomba való visszatérés a lehetőségekhez képest valamiféle átmenettel történjen. A (4) bekezdés a lépcsőzetes átmenet érdekében kifejezetten előírja, hogy “törekedni kell arra, hogy az elítélt életkörülményei közelítsenek a szabad élet általános körülményeihez, és ezáltal a szabadságvesztés káros hatásai enyhíthetők, illetve ellensúlyozhatók legyenek”.

Általánosságban elmondható, hogy a társadalmi visszailleszkedés azt a folyamatot jelenti, amely segít az embereknek a társadalomba való visszailleszkedésben, miután valamilyen okból elszigetelték őket, akár azért, mert börtönben, pszichiátriai kórházban, gyermekintézményben voltak, vagy egyszerűen azért, mert társadalmilag kirekesztettek. A társadalmi reintegráció Mexikóban az a folyamat, amelynek célja a társadalomból – akár bűncselekmény elkövetése, akár mentális problémák miatt – kirekesztett emberek közösségbe való visszailleszkedésének elősegítése. Ez a folyamat magában foglalhatja az otthon, munkahely és/vagy oktatás megtalálásához nyújtott támogatást, valamint szociális és megküzdési készségeik fejlesztését. Ez magában foglalhatja azt is, hogy valakinek segítünk otthont, munkát vagy önálló életvitelt találni. Ez történhet szociális segítő programokon, önkéntes csoportokon vagy magánkezdeményezéseken keresztül.

Alatti telephely, amely nem pusztán éjjeli menedék, ugyanis számtalan szolgáltatást kínál a hajléktalanságban, vagy rossz körülmények között élőknek. A magyar büntetés-végrehajtás közel kilencezres állománya nap mint nap azért dolgozik, hogy az elítéltek törvénytisztelő állampolgárokként történő visszavezetése a társadalomba minél hatékonyabb legyen. A reintegráció és a nevelés mint célkitűzés hasonlóságokat is mutat egymással, ugyanakkor a reintegráció minőségileg is többet takar, hiszen magában foglal minden olyan programot és tevékenységet, amely elősegíti a társadalomba való visszailleszkedést.

Hiszen nem elegendő a fogvatartottakat elkülöníteni a társadalom biztonsága érdekében, tenni kell azért is, hogy a büntetés letöltését követően minél kevesebben válasszák ismét a börtönbe vezető utat. Ahhoz pedig, hogy egy szabadságvesztésre elítélt személyből jog- és normakövető állampolgár legyen, a büntetés-végrehajtási intézetek dolgozóinak – a reintegrációs tiszteknek, a büntetés-végrehajtási pszichológusoknak, a büntetés-végrehajtási pártfogóknak és a börtönlelkészeknek – körültekintő és odaadó munkájára van szükség. A büntetés-végrehajtás egyik legfontosabb feladata a reintegráció, az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedésének elősegítése.

Nincs rossz ember, csak olyan, aki rosszat tett

Szintén a szabadságelvonás vagy -elvonás előtti általános egészségi állapot. A társadalmi támogatás vagy a bűnözői magatartást elősegítő környezet hiánya vagy a szabadságelvonás okának fokozása is olyan szempont, amely károsíthatja a visszahelyezést. A változtatások bevezetéséhez szükséges forráshiány, különös tekintettel a személyi ill valamint a változás eléréséhez szükséges életcélok vagy elvárások hiánya bonyolíthatja a folyamat. A társadalomba való visszailleszkedés bonyolult, különösen a szabadságuktól hosszú ideig megfosztott vagy pszichoszociális alkalmazkodási nehézségekkel küzdő emberek számára. Sokan életük során szenvednek el valamilyen olyan körülményt, vagy hajtanak végre valamilyen cselekvést, ami miatt elveszítik szabadságukat, és megszakadnak a közösséggel való kapcsolatuk.

Bár egészen pontos hivatalos adatokat nem találni, a KSH honlapja szerint „Magyarországon az ezredfordulót követő minden évben megfigyelhető, hogy a közvádas eljárásban elítélt felnőttek több mint négytizede már korábban is volt büntetve”. A Büntető Törvénykönyv a bűnismétlésről szólva különbséget tesz visszaeső, különös visszaeső és a többszörösen visszaeső személyek között, a KSH-nál pedig azt olvashatjuk, hogy országosan a visszaeső bűnelkövetők 56%-a a többszörösen visszaesők közé sorolható. A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. A támogatott hitel valóban közelebb hozza a fiatalokat lakáscéljaik megvalósításához.

A kézműves foglalkozások türelemre tanítanak és a kézügyesség fejlesztésével jótékony hatást fejtenek ki az idegrendszerre. A színjátszó körök, a börtönújságok gyártása, a tanulókörök fejlesztik a kifejezőképességet és javítanak a kommunikációs képességeken, amely a későbbiekben segítik a mindennapi problémák feloldását. A művészetterápia, a vallási missziók rendkívül hatékonyak, sokoldalú eszközöknek bizonyulnak a személyiségfejlesztésben, mivel a programok lehetőséget nyújtanak az egyénben lévő feszültségek és a lelki problémák kifejezésére, levezetésére. A szabadulók reintegrációja, a társadalomba történő visszailleszkedésük mindannyiunk közös érdeke. A társadalmi reintegráció alapvető emberi jog, hiszen mindenkinek joga van a szabadsághoz és a rehabilitációhoz. Ezt a jogot azonban nem mindig tartják tiszteletben, és a börtönből szabadulva sok ember esik diszkrimináció és társadalmi kirekesztés áldozatává.

Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Az egyik fő tényező, amely az újbóli beillesztés sikerét segíti elő az alany saját akarata a változásra, amellett, hogy elegendő kognitív képesség áll rendelkezésre a saját cselekedeteinek és azok következményeinek megértéséhez, valamint a változtatás szükségességének tudatában. A) a büntetésben és az intézkedésben megnyilvánuló joghátrányon, illetve a megelőzést szolgáló rendelkezések érvényesítésén túl elősegítse az elítélt társadalmi beilleszkedését és a jogkövető magatartás kialakulását.”

Az elítélt alanyok esetében önmagában az életük helyreállítása és az újbóli megfosztás elkerülése lehet cél. Általában társadalmi reintegrációról beszélünk a büntetés-végrehajtási területen, azon alanyok esetében, akik olyan bűncselekményeket követtek el, amelyek miatt bíróság elé állították és börtönbüntetésre ítélték őket. Emiatt fontos, hogy a szabadságuktól megfosztott személyek megfelelő ellátásban részesüljenek a börtönbüntetésük alatt és után is, társadalmi visszailleszkedésük elősegítése érdekében.

Ez a húsz férőhelyes részleg életmentő lehet, hiszen ellátás nélkül a hajléktalan betegek többsége visszakerülne a közterületre, ahol esélyük sincs regenerálódni. Amikor a sokszínűségről beszélünk, a valóság az, hogy általános szabályként a főszereplő fiúra, l… Az olyan területek is, mint az egészségügy, a szabadidő vagy a tudományos képzés, olyan elemek, amelyekkel foglalkozni kell. „Ha például egy hírhez nem fűzünk semmilyen negatív kommentet, már azzal is sokat segítünk” – hangsúlyozza Uhrin Ilona. A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.

A társadalmi reintegrációs programokban általában foglalkozási szintű képzéseket és workshopokat, terápiás programokat foglalnak magukban. Különböző pszichiátriai problémákra vagy az antiszociális viselkedés megelőzésére, foglalkoztatási tanácsadásra és kíséret. Tartalmazhatnak még családi beavatkozásokat, az alanyt a szabadságban való életre felkészítő képzést, társulást és közösségi erőforrásokhoz való kapcsolódást.

A társadalmi visszailleszkedés egy módja annak, hogy segítsünk a társadalomtól különböző okokból, például bűnözés, mentális betegség vagy munkanélküliség miatt elszigetelten élő embereken. Neki büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőként az a feladata, hogy a fogvatartottakat felkészítse a szabadulásra, valamint hogy a családsegítőhöz hasonló módon segítséget nyújtson a már szabadultak társadalomba történő visszailleszkedésben. A társadalmi reintegráció az a folyamat, amelynek során a bűnözői vagy antiszociális tevékenységekben részt vevő személy újra beilleszkedik a társadalomba, és lehetőséget kap arra, hogy normális és produktív életet éljen.

Ennek a célnak az elérése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az elítéltek oktatására, önbecsülésük és felelősségérzetük fenntartására, fejlesztésére, illetve a társadalmi hasznosság tudatának kialakítására. A reintegrációs stratégia egyik legfontosabb eleme az oktatás, az alapvégzettség megszerzésének biztosítása, a mindennapokban hasznosítható tudás elsajátításának elősegítése, nem utolsósorban pedig a munkakultúra elsajátítása. A szabadidő hasznos eltöltése elősegíti az elítéltek önismeretének fejlesztését, családi kapcsolatainak megerősítését, önbecsülésének kialakítását, így megakadályozván, hogy újbóli bűncselekmény elkövetésére kerüljön sor. A családtagokkal való kapcsolattartás optimális esetben hozzájárul a fogvatartott személyiségének jó irányba változásához és megerősödéséhez. A fogvatartottak jelentős része tervezi, hogy szabadulás után segíteni fogja családtagjait, és ténylegesen betölti majd a családban rá váró feladatköröket és szerepeket. A társadalmi reintegráció többféleképpen is megvalósítható, a kontextustól és az érintett személy vagy személyek sajátos szükségleteitől függően.

A mentális zavarokkal, szerfüggőséggel vagy traumatikus események áldozataival küzdő alanyok esetében a reintegráció sikere nagyon változó lehet. Esettől függően, bár általában nagyon sikeres is lehet mindaddig, amíg megfelelő terápiás folyamatot hajtanak végre, és azt követik a téma. Ily módon a társadalmi reintegráció szorosan összekapcsolódik azokkal a javítóintézetekkel, amelyek azután lépnek működésbe személy megsértette az együttélés szükséges szabályait, ezért pszichológiai beavatkozást tesznek annak érdekében kísérlet hogy az antiszociális magatartásnak ez a dinamikája nem ismétlődik meg újra. Éppen ezért a központ a hajléktalan személyek szociális bérlakásba való költöztetésével https://www.kisgrafika.hu/ is foglalkozik a fővárossal együttműködve.

• Ebben az értelemben pszichiátriai kórházba került személyek igényelhetik vagy akik traumatikus események, például emberrablások vagy támadások áldozatai vagy tanúi voltak.
• Emiatt fontos, hogy a szabadságuktól megfosztott személyek megfelelő ellátásban részesüljenek a börtönbüntetésük alatt és után is, társadalmi visszailleszkedésük elősegítése érdekében.
• Az olyan területek is, mint az egészségügy, a szabadidő vagy a tudományos képzés, olyan elemek, amelyekkel foglalkozni kell.

A fogoly reintegrációja az a folyamat, amelynek során a fogvatartottak a büntetés letöltése után visszatérnek a társadalomba. Ez a folyamat magában foglalhatja az oktatáshoz, a munkahelyi képzéshez, a mentális és fizikai egészségügyi kezeléshez, valamint a családi és szociális támogatáshoz való hozzáférést. De nemcsak az elítéltek és a büntetőjogi elítéltek integrálódnak vissza a társadalomba. Bárkinek, akit bármilyen okból megfosztottak szabadságától, szükség lehet egy társadalmi visszailleszkedési folyamatra. Ebben az értelemben pszichiátriai kórházba került személyek igényelhetik vagy akik traumatikus események, például emberrablások vagy támadások áldozatai vagy tanúi voltak.

Vannak azonban olyan esetek, amelyek visszahelyezése általában sokkal bonyolultabb, és a jelenlegi technikák viszonylag sikeresek. Ebben az értelemben az alanyok pszichopátia, akiket gyakran lehetetlennek tartottak újraintegrálni, mert hiányzik belőlük az empátia (annak ellenére, hogy más tanulmányok azt mutatják, hogy a változás különböző tényezőkben lehetséges). Más szóval, a társadalomhoz való alkalmazkodást oly módon kell elérni, hogy kijavítsák azokat a hibákat vagy elemeket, amelyek miatt bűncselekményt követett el vagy a környezettel való kapcsolatától megfosztották. Végeredményben pedig szintén kulcsfontosságú, hogy bízzunk az igazságszolgáltatásban, és higgyük el, hogy igazságot tenni nem a mi feladatunk – így szerencsére nem is a mi felelősségünk. A megtorlás sosem célravezető, és nem is szükséges egymás felett ítéletet mondanunk – ezt meghagyhatjuk a bíróságoknak. Bekerüléskor van egy adaptációs időszak, ami nagyjából két és fél hónap, a fogvatartottak ilyenkor élik meg a börtönbe kerülés krízisét, sokukban fogalmazódik meg ekkor az öngyilkosság gondolata.

Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a visszaesés mértéke, annál kevésbé hatékonyak a reintegrációs intézkedések. Fontos felismerés, hogy az ilyen esetekben valódi problémamegoldás nem történik. „Persze az is nagyon fontos, hogy a fogvatartottban felkeltsük az igényt arra vonatkozóan, hogy alkalmazkodni akarjon a társadalmi szabályokhoz, valamint hogy megértse, hogy neki is jó, ha így tesz, és ha elfogadja a segítséget ebben” – teszi hozzá a szakember. Azok a szabadultak, akik a börtönből az eredeti közegükbe kerülnek vissza (oda, ahol már korábban is valamilyen bűncselekmény elkövetésére biztatták őket), azért fordulnak nagyon gyakran ismét a bűnözés felé, mert az életben maradásuk érdekében muszáj valahova – esetükben ebbe a konkrét közösségbe – tartozniuk. Ez a folyamat nemcsak a személy szabadon bocsátására korlátozódik, hanem magában foglalja a társadalmi élethez való hozzáigazítását is, hogy megfelelően beilleszkedhessen, és megakadályozza az újbóli bűncselekmények elkövetését.